2013. január 27., vasárnap

Hurrá, DOLGOZOM!!!



Na ja, úgy gondoltam, hogy ha kisírtam itt magamból már azt a kifogást, miszerint azért hanyagolom a blogot mert nem sikerült munkahelyet szereznem, akkor miért is ne írhatnám le azt, hogy most majd azért hanyagolom, mert sikerült? :D :P

Jó kis felfordulást okozott én és kiccsaládom életében, mert három műszak, úgyhogy a fél rokonság, a szomszédom (köszi Erika!!!), meg ismerőseim és üzletfeleim (by Micimackó) bele vannak szervezve, hogy a két kiskorú A-ból B-be és onnan vissza eljusson. Ovit kellett váltanunk, véletlenül kimaradt egy-két edzés és különóra, de lassacskán belerázódunk.

Az elmúlt időszak állásvadászattal telt, a takarítónőtől a vezérigazgatóig mindenhová beadtam a pályázatot válogatás nélkül. Amikor ide behívtak az első internyúra, akkor néztem meg jobban, hogy mire is jelentkeztem tulképp? Amikor láttam, hogy három műszak, akkor úgy is indultam neki, hogy bemegyek ha már behívtak (üdítő változatosság, általában már idáig sem jutottam el), de megmondom, hogy sorry, benéztem, nem fog menni (már ha egyáltalán esélyes lennék a kétmillióhatszázezerkettő jelentkezőből).
Van valami perverz vonzódásom a logisztika iránt, a gyes előtt logisztikában dolgoztam ( a jelenlegi melóhelyem közvetlen szomszédságában) és imádtam, gondolom emiatt szereztem ezt a maradandó károsodást.
A nagy napon lazán besétáltam, aztán beleszagoltam a raktár feelingbe és a mutáció felszínre tört, lázasan írogattam 2 órán keresztül a teszteket.

Ahogy elhagytam a helyszínt, eloszlott a köd szemeim elől és kitisztult a kép: nekem a három műszak megoldhatatlan. A teszt előtt elmondták, hogy irtózatosan sokan jelentkeztünk a állásra (hahhh, mi meglepő....), tehát a jelenlegi tendenciát figyelembe véve -miszerint nagyjából két éve egyszer sem vettek fel sehová- ezen továbbra sem kell törni a fejemet.
Aztán jött a telefon, hogy fáradjak be a második fordulóra...
Megint azzal indultam neki, hogy most aztán télleg benyögöm a tutit, de tudja a franc, mi lehet ebben a raktárban, hogy annyira akartam... ;) Méééé', mindenkinek lehetnek agymenései,  van aki imád hegyet mászni, én meg azt nem tudom elképzelni, hogy mi lehet benne a jó (ezen irányú beleélő képességemet az is gátolhatja, hogy már egy sámlin állva rosszul vagyok).

Végül túlestem a harmadik fordulón is és addigra megoldottam a megoldhatatlant, ezt akarom és kész!

Elérkezett az első munkanapom, aminek én rettentő nagy mellénnyel indultam neki. Mert úgy gondoltam, hogy a logisztika az nekem a kisujjam hegyében, mert amiket én megoldottam az előző munkahelyemen... Az itteni munkaköröm lényegesen egyszerűbb,  én aztán az első nap után majd úgy fogom tudni, hogy csak na. Reggel hatkor kezdtem aztán hétre igen jelentősen visszavettem az én arcomból, de sokat.
Más feladat, más rendszer, de még a kifejezéseket sem értettem... :O

Hát most betanulok (bár holnap megint egyedül leszek, jajjjj, kollegina pihenős).
Jelentem, a hely szelleme még mindig megigéz, szeretem. A kollégák nagyon kedvesek és segítőkészek, aztán ha már nem csak úgy csinálok, mintha tudnám, hogy mit csinálok, akkor tényleg kisujjból kirázom. Majd úgy egy-két év múlva...;)

Szappanmentés, ahogy a hibajavítós tananyagban NEM szerepel

Több mint másfél éve "űzöm az ipart", ennyi idő alatt a szappankészítőt bőven éri meglepetés. Kémia ide vagy oda, ez nem egy egzakt tudomány... Hiába a precíz mérés, azonos körülmények és alapanyagok, a végeredmény néha teljesen más. Talán a szappanoknak is van horoszkópja vagy mifene, nem mindegy, hogy mikor születnek... Legutóbb a szappan avasodásának okát próbáltuk megfejteni, de nem sokra jutottunk (ezzel sem).
Bizony, a kézműves szappanok avasodnak. Csak nem mindegy, hogy mikor! Míg nagyanyáink 50-60-70 évvel ezelőtt főzött mosószappanjai a mai napig kiválóan szuperálnak, ezek a szappanok nem a következő generációnak születtek, el kell használni, nincs mese!
Ennek oka, hogy más módszerrel készülnek, rendszerint Cold Process - azaz hideg eljárásban. Valószínűleg eleve a főzés is kiküszöböl egy csomó eltarthatósági problémát, de a legfőbb oka az, hogy amíg a főzött mosószappanokban az összes zsiradék elszappanosodik, addig a kozmetikai szappanok receptjét rendszerint 5% olajfelesleggel számoljuk ki, hogy az extra ápoló hatást elérjük. Az el nem szappanosodott olajak pedig bizony egy idő után avasodni kezdenek.
Szappanos brigádunk rendszeresen ajándékozza egymást szappanokkal, Andi barátnőnk pedig egyet sem használt el, mindet elrakta. Ennek okán szép kis gyűjteménye lett, amik között mindenféle korú és összetételű akad. Megvizsgálta őket, összevetettük a recepteket, végül a napraforgó olajat kiáltottuk ki főbűnösnek, de ez csak találgatás, nem egészen egyértelmű a helyzet.
Én szeretem a szappanokban a napraforgót, kellemes kis buborékokat habzik és jó bőrápoló, de csak kis százalékban használom, mert lágyít és az így túl gyorsan kopik.
A legelső szappanomból őrizgetek még egy darabot, tehát az erősen elmúlt másfél éves és semmi baja. Az tény, hogy abba nem tettem napraforgót. Viszont van olyan kb. egy éves darabom, amiben van és semmi baja. Szóval passz. :)

Elég sok szappanom félre volt már téve minőségi vagy esztétikai probléma miatt, vagy csak  az illata nem jött be, illetve egy rakás szappanvég várt a sorsára. Bizony, az állás során több is elkezdett avasodni, de szappant nem dobunk ki!!! ;) Erre a problémára azonban nem találtam a neten megoldást. Egyszer volt egy próbálkozásom úgy, hogy HP (Hot Process) azaz meleg eljárással készítettem egy adagot, amibe még az elején belereszeltem egy kevés szagosodásnak indult olívaszappant. Ennek az lett a végeredménye, hogy az egészet elbaltáztam vele.

Az utóbbi időben a lúg minősége miatt volt "szerencsém" legyártani néhány adag rontott mosószappant, ezeket újrafőztem.
Nem láttam más megoldást, mint hogy megpróbálkozzak ezzel a módszerrel.

A rengeteg jó bőrápoló tulajdonságát a főzőcskézés hatására elveszíti, ezzel tisztában vagyok, de kézmosásra jó lesz. A főzés végén azért belekutyultam egy jó adag extraszűz olíva olajat. :)

És akkor következzen a hibajavítás, ahogy sehol máshol (vagy ez is egy olyan találmányom, ami már fel van találva, nem ez lenne az első... :D).

Azzal kell kezdenem, hogy fogalmam sincs, hogy mennyi szappant kellett újrafőznöm, nem mértem meg. :P
Becslésem szerint legalább 2,5 kg-nyi.
A 10 literes lábosomban (vagy fazék? sose tudom melyik) másfél liter vízben feloldottam 10 dkg lúgot, belekockáztam a mindenféle korú, színű, illatú halálraítéltet, hogy megtisztulva újjászülethessenek. :D
Aki nem tud mit kezdeni a szabadidejével, annak melegen ajánlom ezt a kedves elfoglaltságot, mert ennyi szappant összenyiszatolni is egy fél délután, de ezek után még következik egy laza négy órás főzőcskézés, szigorúan kevergetve, különben lekap az alja.


Legalább három órán keresztül erős kétségeim voltak, hogy a küldetés sikeres lesz, mert a félig olvadt szappanmassza felvette az összes lúgos vizet és sehogy sem akart elválni a szappan az aljlúgtól, viszont habzott mint állat, aszittem, hogy sikerült úgy egy 10 liternyi használhatatlan habszappant előállítani. De szerencsére a kos jegyben született makacsságommal nem adtam fel, és végül elvált, hogy elválik az elválnivaló, azaz az aljlúg lent maradt, a szappan pedig felül. 

(ilyen sűrű és sötét lett az aljlúg)

Hurrá. Tisztára megérte. Most az elkövetkező 1 évre való kézmosószappant sikerült úgy fél nap alatt előállítanom, aztán jövőre kezdhetem elölről, mert a végén belekevert olíva majd megint jól elkezd avasodni... 




Citrus illatú ecet

Az ötletet kb. egy hónapja a Pinteresten találtam, kipróbálás után javaslom mindenkinek, nagy ötlet!!!

A lényege, hogy a narancs, citrom, mandarin és egyéb citrus héjakat leöntjük ecettel és bő két hétig ott is hagyjuk. Leszűrjük és kész a citrus illatú ecet. Bár nagy ecet felhasználó vagyok, a szagát én sem szeretem. A citrushéjakból kioldódó természetes illóolajak viszont jelentősen javítanak ezen a problémán. Nyilván teljesen nem szűnik meg az ecet szaga, de határozottan a citrus illat dominál.

Az első adag még úgy készült, hogy a héjakat egy az egyben beledobáltam az üvegbe és nyakonöntöttem ecettel.

Ezzel az gond, hogy a héj alatt lévő fehér rész megpuhul és leválik a héjról, az egészen apró lyukú szűrőn is átjutott valamennyi. 

Bár leült az üveg aljára,de a mostani adagnál már veszem a fáradtságot és úgy pucolom a gyümölcsöket, hogy igyekszem csak az illóolajat tartalmazó héjat áztatni. 


Takarításhoz, mosáshoz, hajmosáshoz, lefolyó tisztításhoz is használok ecetet, sokkal kellemesebb ez a változat. 



2013. január 10., csütörtök

A fakockás technika

Ami jelen esetben műanyag volt és henger alakú, egy fogvájó tartó.
A technika lényege az, hogy egy doboz közepére beállítunk egy fakockát (vagy mást, a lényeg, hogy a massza majd ne lepje el és ne boruljon fel menet közben, mert akkor csúnya káromkodás lesz), és felváltva csorgatjuk rá a különböző színű masszákat. Aztán jól belekavarunk egy hurkapálcával.
Sok youtube videót megnéztem erről, tetszett nagyon, bő egy éve meg is próbálkoztam vele, de akkor sikerült úgy túlkeverni a masszát, hogy nem lehetett önteni. Azóta sem álltam neki megint ezzel pancsolni, mert az ember összeken vele egy rakás edényt, a konyhát, a fülét, a farkát...
Hétfőtől azonban meghalni nem lesz időm, megyek három műszakba dógzani és kétségbeesetten nekiláttam megvalósítani eddig ki nem elégített vágyaimat, terveimet, amikre ezentúl nem lesz időm.;)
Hogy ennek a hiánya se frusztráljon a jövőben, hát nekiláttam.
Ez lett belőle, hat színből áll, bár ez a képen nem látszik, mert az egyik színt a kurkuma adja, ami most olyan barna, mint a kakaóporos, ha beérik a szappan majd visszasárgul.
Na, kipróbáltam, ez is megvolt... Az illata viszont isteni, mindenféle illót kutyultam össze, rozmaring, citrom, édesnarancs, rózsafa és a végeredmény egy igazán üdítő, frissítő, citrusos-fás illat. Szeretni fogom.



Összetevők: kókuszvaj, pálmavaj, kakaóvaj, sheavaj, napraforgó olaj, olíva olaj, deszt. víz, rozmaring illóolaj, édesnarancs illóolaj, citrom illóolaj, rózsafa illóolaj, kakaópor, kurkuma, rózsaszín agyag, piros és lila szappanszínező

BÚÉK!


Jobb később, mint soha...:D
Pedig már legalább egy hónapja gravíroztam ezt az üveget, megtetszett a minta és csak azért. Mert ez egy töküres borosüveg, pezsgőset nem leltem, mivel nem iszunk ilyet. Szilveszterkor is a Kölyök típusúval próbálkoztunk, jó buli volt, kettő el is fogyott. ;D
Az idén nem aludtam át az éjfélt, ezt a hagyományt most a Zuram vállalta magára.
Én még néztem egy darabig köztársaságunk elnökének a beszédét és fulladoztam a röhögéstől, mert előtte Bagi-Nacsáék egy tökéletes paródiát nyomtak erről. Róla. Az egész szilveszteri műsorban ezen nyerítettem a legtöbbet... :D



A fénykép minőségéért bocs. Ennyit tud a fényképelőm.